2013. december 14., szombat

2013. december 12., csütörtök

2013. december 9., hétfő

2013. november 27., szerda

Nem Disneyland!

Mire képes egy darab papír, és egy ceruza. Pontosabban, aki a ceruzával, ilyen elképzelt káoszt teremt.



Irány az oldalra, nézzük meg a többi rajzot is. Vesszen Disneyland!
http://www.behance.net/gallery/Distroy/11540083

2013. június 10., hétfő

Moha Híradó - 2013. május 22.





1.       Moha Folyamversek: Megállt

Megállt az idő és ácsorog a vér a testekben vánszorog az arcokra kiült a tél maga az életünk önmagunk lábnyoma meredten nézünk a csillagos égre elkezdünk valamit de tudjuk hogy vége bele fogsz halni a végtelenségbe ezért nem veszünk semmit komolyan nincs veszve semmi minden rendben van ma én vagyok holnap önmagam.
=================================================

2.       Ulman Kowalsky: A költészetről

A költészet, sakkozás. Pontosabban mattot adni bábuk nélkül.


(Ulman Kowalsky – Költészettan, NYC, 2006.)

Moha Híradó - 2013. május 7.





1.       Moha Folyamversek: A pöttyösödés



a pöttyösödés napszemüveg melyből kihullt a sötét üveg egy régi tükör mi újra megrepedt egy ablak mely folyton zárva van egyperces film melyben minden benne van egy törött lencse miben látom önmagam feneketlen tó miben leér a lábad egy sebes folyó mely régen kiszáradt levágott fű mágneses mezőkön lehetőség a nem levőkön életlen kés mely száraz kenyeret vág fogatlan vakond mi gyökeret rág ettől van minden azért nincs semmi levegőtlen térben nagyot lélegezni a pöttyösödés világuralom mikor a szobámat egyedül hagyom nem hallott sóhaj mi átmegy a falon vasbeton híd papír lábakon a pöttyösödés élet mi a halálba vezet elnyert minden díjat de nem érdemli meg betömött kútban tátongó üreg gazdáját fölfaló parányi öleb a pöttyösödés magányos milliós tömeg hova mindenki indult de senki sem jöhet egy sziklás hegység miben nincsenek kövek egy felbomlott egység erős és öreg a sok milliárdból egyetlen egyed



 ========================================


2.       Ulman Kowalsky: Az internetes emlékkönyvek jövőjéről



Saját HONLAP helyett saját HOLNAP- ot!



(Ulman Kowalsky – Cudar cyber térerkölcs, 2013)

Moha Híradó - 2013. április 24.



1.       Moha: Lélek- jelenléti- ívek – A cipő 



Van egy cipőm. A liftben találtam. A nyárom rengeteg kiköltözés volt. Januárban, amikor beköltöztem a loft-ba, a hely teljesen üres volt. Nekem sem volt sok bútorom. Ezért minden este lejártam portyázni. Benéztem a teherliftbe, lenéztem a földszintre a rámpához, lecsekkoltam a kukák környékét, bekukkantottam a folyosókra. Ezt csináltam minden este. Most annyi cuccom van, hogy nem férek tőlük. A bútorokat folyamatosan cserélem jobb állapotúakra és egyedibb, stílusosabb darabokra. A portyázás szokásommá vált. Megszakad a szívem, ha meglátok egy régi dohányzóasztalt kidobva a kukák mellett vagy egy ősöreg fotelt vagy doboznyi cd tokokat, ruhákat, képkereteket, könyveket, lemezeket. Egyszerűen képtelen vagyok otthagyni őket, beletörődni, hogy a zúzdába mennek, az enyészetté válnak. Begyűjtöm őket. Különösen a ruhákat szeretem. Biztos azért, mert utálok ruhát vásárolni. Szeretem a jó cuccokat, szeretek egyedien öltözködni, de a legféltettebb ruhadarabjaimat találtam, ajándékba kaptam vagy turkáltam. Az ember néha olyan furcsa darabokra bukkan a kidobott rongyok között, amiről fogalma sincsen hol tudná megtalálni, ha meg akarná venni őket. A cipők. Na, cipőt vásárolni utálok a legjobban. Milyen hülyeség, hogy az embernek cipőt kell hordania, hogy télen le kell váltania egy melegebbre, mert lefagy a kedvenc nyárijában a lába. Ráadásul a cipőt nem váltja naponta az ember, mint az alsógatyáit. Ha cipőt veszel, hosszú távra gondolkozol, olyan fajta mellett kell döntened, amit nem unsz meg két nap múlva, amit lehet, hogy fél évig viselsz. így aztán tapsikoltam, mikor egyszer a kidobott rongyok között találtam nyáron egy cipőt. Egy vadiúj ALLSTAR tornacipőt. A méretemben. Pont kellett már egy nyári csuka, erre ott hevert ez a drága. Az egyetlen probléma az volt, hogy a jobb és a bal két különböző színű. A bal fekete, a jobb meg sárgásbarna. Először azt hittem, két pár cipőt találtam, újratúrtam a ruhahalmot, de semmi. Valaki vehetett két különböző színű cipőt és nem tudta eldönteni, melyiket szeresse, melyiket hajítsa ki. Így most felemás cipője van. Ahogy nekem is, aki megtalálta a másik felét. Ez az új stílusod? Kérdezték tőlem a barátaim. Ezt így adták el? Érdeklődtek. Én meg mindenkinek elmondtam, hogy egyszerűen így találtam őket. Jason, az egyik munkatársam azt mondta, bár New York hatalmas, miért ne történhetne meg, hogy egyszer szembe jön velem egy gyerek, lábán ugyanolyan felemás cipőkkel, csak neki a jobb fekete, és a bal sárgásbarna. Majd egymás cipőjére nézünk, beazonosítjuk, hogy tulajdonképpen kik is vagyunk mi. Szó nélkül kicseréljük azokat a cipőket, én kapom a feketét vagy a sárgásbarnát, egyszerűen cipőt cserélünk, szót se szólunk és tovább indulunk, ki-ki a maga útján. Az utcán és a metróban megnéznek az emberek. Még a szakadtabb arcok, a punkok is. Azt firtatják, milyen jelentés, milyen mondanivaló rejtőzhet a felemás színű tornacipők mögött. Én meg csak elnézek a válluk felett egykedvűen. Tudom, mindenki rossz úton jár a témával kapcsolatban. Senki nem sejti, hogy csak egyszerűen utálok cipőt vásárolni. 

2.       Ulman Kowalsky: A komolyságról


======================================================

„Szeretnék komolyan beszélni veled. Mondtam viccesen.”

Van egy mondás, mely szerint a fiú, akkor válik férfivá,

ha kikerüli a pocsolyát, ahelyett, hogy belelépne. Nekem

még a nagyapám se került ki soha pocsolyát. Ez nálunk 
családi hagyomány: soha fel nem nőni."



(Ulman Kowalsky – Könnyű lélekbúvár, 2013)


2012. január 25., szerda

The ugly rabbit - A ronda nyúl



Volt egy nyúl, de felette ronda, mintha a szépséget még hírből se ismerte volna, mosolygott ugyan, de a szája bevarrva, hogy ne mondjon rondát, ha megszólalna.

Invitation - Meghívó

2012. január 11., szerda

Super Dudes - Szuper Skacok

Everybody is super in something. We are not super heroes, but super dudes.
Mindenki tökéletes valamiben. Nem vagyunk hát bár szuper hősök, de bizony, hogy szuper skacok.



Aquarell, ink, pencil on stock art paper, 2012, jan. MohaZoo

2011. február 23., szerda

Budapest is the Best! - A Mohadesign szlogenje


Budapest is the Best! A Mohadesign által létrehozott szlogen 2011. február 4-én született és célja, hogy Budapest nagyszerűségét fémjelző, és hírdető, a magyar öntudatot erősítő világhírű jelmondattá váljon. Legyünk büszkék Budapestre!
A BUDAPEST IS THE BEST felirattal ellátott, Moha figurákkal díszített, Budapest térképes képeslapok és noteszek már kaphatók a Váci utcában és a Ráday utcában. Hajrá Budapest! Te vagy a legjobb, azaz The Best!

2011. február 15., kedd

Pjotr Buggyantov ezredes virslije

(akrill, toll, ceruza papíron, 2010)

Pjotr Buggyantov ezredes, egyszer leszállt füstivirsli alakú űrhajójával a Jászberény nevű bolygón. Pont a Hűtőgépgyárral szemben, a Felejtő Lejtőnél. Hogy vizeljen. Sajnos a hajó legénysége, a Felejtő Lejtő hatására azonnal elfelejtette, hogy az ezredes. Így ott hagyták. Az ezredes hasonlóan nem emlékezett rá, hogy hogyan került oda, de ha már ott volt, folytatta életét tovább. A naplementével kísérletezett, szúnyogokat riogatott, verseket eszkábált. Egyszer, egy őszi napon, már majdnem eszébe jutott, hogy hogyan került oda. De nem. A füstivirsli alakú űrhajó végérvényesen nélküle ment tovább.

moha

2010. december 18., szombat

Woman with her children



Egy privát megrendelésre készült kép Portugáliába, 2010. Karácsony.

2010. november 6., szombat

Illusztrációk a Fiatal Költők Tere irodalmi estek meghívóihoz

ÚjNautilusz est (2010.12.17.)

APOKRIF est: Gazdátlan ház (2010.12.03.)

FISZ est: Vers mindenféle ünnepnapra (2010.11.19.)

2010. október 18., hétfő

Illusztrációk a Fiatal Költők Tere irodalmi estek meghívóihoz


"Nagyképű Kísértet" est (akril, ceruza, magazinfotón)


"Aluljárás" est (akril, tus, magazinfotón)

2010. augusztus 28., szombat

Feltevés



Kedves Olvasók!
Feltevődtem Schall Eszter inspirációs blogjára.
Ide ni: http://art-in-spiral.blogspot.com/2010/08/meszaros-peter-moha.html
Nézelődjetek rajta hát: http://art-in-spiral.blogspot.com/
És lessétek meg a megújult mohadesign-t is!
Béke Veletek!

2010. augusztus 16., hétfő

Bálint a bakter

.


Bálint, a bakter,
ki egy bigott pernahajder,
kurta bajszával egy dombon állva,
a fia kisvasútját,
egy egész délután át
simán szemaforizálta.

-moha-

2010. augusztus 12., csütörtök

IF: Caged

2010. július 28., szerda

Illustration Friday - Double

2010. július 25., vasárnap

Illustration Friday - Breakfast

Nahát, én nem tudtam, hogy nem ismerem a szabályokat. Pénteken délután csináltam ezt az illusztrációt, és mire fel akartam tölteni az Illustration Friday-re, a topic már más volt, nem Beakfast. Bosszúból, azért is felrakom ide. Szóval nekem ez jutott eszembe a "Reggeli" témájára. Az alsó kép, scannelési műhiba folytán lett olyan tökéletes, mintha a rossz emlékekkel teli búvár fiú, egy akváriumból kifelé tekintve szemlélgetné reggeli koffein- adagjának meglepő halállományát.

(GEO College Pigment Liner, Quink Parker ink on paper, 5,5cm*4,5cm)




2010. július 16., péntek

Illustration Friday: Diary



click on the image to enlarge it

2010. május 3., hétfő

MohAlakok Budapesten

.

.

A MohAlakok már kaphatók Budapesten üdvözlőlap formájában.
Lásd a MohaDesign oldalon: mohadesign
Júniustól indul a pólók és vászontáskák gyártása.
Te melyik karaktert látnád szívesen?
Üdv, Moha

2010. április 12., hétfő

2010. március 22., hétfő

FKT illusztráció

2010. március 1., hétfő

Az ember meg a bánatos kecske



Volt egy ember és annak egy bánatos kecskéje. Hiába volt szarva, a kecske szeretett volna már halva feküdni az ember kertjébe'. Hiába jött a betmen, a kecske csak a kertben döglött naphosszat, a világnak mutatva hátát. Míg aztán az ember, egy kést megfenve elvágta a torkát. Imigyen törve pálcát a bánattal szemben.

2010. február 15., hétfő

Az űrlény és az alkoholista


Élt a városban egy alkoholista, kit a srácok gúnyoltak, mert szegénynek, jó kis élet, a háta görge volt akár a bögre. Volt neki süvege, meg egy lapos üvege, töltve, mit a zsebében hordott, hogy mindig boldog legyen. Nem is volt soha rossz napja, hanem egyszer mi történt, a felhőkből egy űrlényt mosott le a nyári vihar. Egy lyukas hasú ürgét, tépett angyalszárnyaival. A bölcsek követ vetettek, meghányták, s úgy tettek, mintha nem lenne baj. De az űrlény ürge, azt sírta egyre, neki lyukat beszélt hasába a nyári vihar. Arra járt éppen piásunk, szépen becsiccsentve, zsebében a lapos üveg, tátva maradt szája, az öregek tanácsa egy krapekkal beszél, kinek hasában üreg. Ne sírjál, mondom, én görge vagyok, s folyton innom kell, hogy boldog legyek. Lyuk van a hasadban? Mégse vagy magadban, s nem csúfol ki minden hülye gyerek. Még az öregek tanácsa is veled van, hiába, neked beszélhetek... De az öregek tanácsa, már nem látta az űrlényt, közben elrepülhetett.

A mumus és a király


Megérkezett a királyi posta, s egy levélben a király azt olvasta, hogy a városba egy mumus költözött. Egy amolyan csúnya fajta, mi férfi, de nőnek öltözött. Nézték is a népek, ilyen rusnya rémet, még nem pipált a világ. A királyság népe, hát egy levélben kérte, hogy királya tegye igazát. A király megszeppent, kérte a betment, aki épp a városban lógott, ha lenne egy perce, nem ingyen persze, a szupermennek adja le a drótot. A betmen kinevette, nyilván keveselte az árat, mit a királytól kapott. Lábát nyakába szedte, s a mumust elfeledve ott hagyott csapot-papot. A király meg csak várta, hátha visszatér, de mára a városi lakosok rájöttek, a lényeg elfogadni, s még egy fontos gondolatot. Nem baj, hogyha rusnya, a mumus szobatiszta, s bár szoknyát hord, nem kalapot. Ha egy húron pendülünk, barátok lehetünk, s oszthatunk neki is lapot.

A sokat evett róka


Sokat evett a róka. Éjjel azt álmodta, hogy egy hatalmas hal kétvállra fekteti. Egy kiscica meg buborékon ülve nézte, a hal hogy ad neki. A strucc meg úgy döntött, bálba megy, frakkot öltött, de a fején hirtelen kinőtt egy zsiráfos bigyó. Erre az afrikai vadász elbambult, kanász lesz inkább, mert ölni mégse jó.

2009. szeptember 2., szerda


A kidobott fenyőfa rügye, az nem a télapó ügye, ugye, a lábadra tapadt újságlapok, valami régi habok, a széllel ballagok, ott vagyok, várj meg ha lehet, elütném az időt egy kocsival veled, halmozott hétköznapok, az újságpapírra tapadok, ott maradok, az autópályán mindenki előzékeny, halott, csak megúszta, a hal, ha lehúzta a csaj a csipkés bugyit, a klotyón, holott kötelező boldognak lenni, azért van az élet, azért nem semmi, tudat, lélek, meg szabad akarat, tudod félek, néha szavakat, magamból kimondani, akár egy szerelmeslevélbombát kibontani, elromlott a záram, mától nyitva vagyok, ha megrázna az áram, amit eltitkolok, attól vagyis tőlem, nem szép dolog, kérem én éhes vagyok, mindenre mi él és félbehagyott, szeretem a rútat, rozsdás csapok, házak vakolatok, megtalált a hajnal, rohanhatok, tovább a jövőbe, aki akar tépjen, velem vagy belőle.

Mik jönnek elő varázshegyen ülök túl mindenen az erő legyen velem nem jöhet senki magamból nem tudok kimenni onnan hol jó volt tudni hogy csókolt mint a parázs fénye egy ezredévre elegendő torna az idő méhébe tolva vasrészegen a vágy tüzét megrakni a hegyen senki sincs csak a csönd a régi bilincs ködébe zárva a szoba végtelen zugába hol a foltos lelkek gyúlnak sötét árnyékok zúgnak mélykék vizet csorgatnak belénk egy sziget mélyére tűnve egy napra maradsz s örökre.

2009. augusztus 31., hétfő


Vágyom a matracodra leszögezett sisakod bimbajára árnyékod lüktető neszére térded reccsenésére tested horpaszára vágyom szád csobbanó vizére betört mélységed felszinére halott szempillád kezére légüres melled ragasztott hegyére hulló szikláid szemére vágyom tavaszodra hol sóhajod legyint szélfútta nyarad a télbe tekint.

Elém ne fordulj légy kemény akár a hó jegesen recsegve roppanó élveteg manó tüskés fogakkal marj belém szerelmed véres köldökén tárj mérges gödröket legény mi bennem majd utakat törve beletipor egy száradó jövőbe koncért ostromol és föl le ringva fuldokol miért ne fulladjon vérbe nevetésünk goromba sirálya csapkodjon bugyogó vermekben ázva maszatos lelkünknek vérképeként miért ne gyilkolj a szerelmedért.

Sokat gondolkodtam a télen az utcán hóba léptem nem akadt szemérem nem csoda nem lettem jobb csak ostoba vágyak eszköze pókhálós ágyak nyílt sebe valami taszít valaki lök a sok gondolat között ha tudnám mit kutatok ha érezném valaki fog ha szeretném hogy valaki fogjon ha hagynám hogy kutakodjon ha hagyna hogy kutassak tovább nem is gondolkodnék tehát csak lökne és taszítana el valami oda ahova kell.

Valósághormon hermelin télen fehér nyáron barna ing nem az árnyékra vetődött rá ásítáborozott pohárba nézett nagyot harapott sokat fogott arra fele kacsintgatott megy a fűtés szívem nem fizeti senki sem hiába meleg a hideg ráz valami ideg kihúzom a falból nyárig a télbe úgyis belemállik a szája büdösre vágyik hahotázik az van a tortán mászik a hab a torkán gurgulázik kakaskodik a tyúkod elenged de visszahúzod a jó bőrét is lenyúzod magából fakadó gondolat valami nyugodt indulat kisnyulat fogatni vele se lesz jobb a neve megöl ha látod lám volt egy jó barátod
légy motoros zarándok.

Valaki elkotorta a havat valami csúnya alak a fehéret feketévé a hideget meleggé változtatta van aki mindig akarja valaki ott hagyja nem kotorja el van akinek kell van aki nem hagyja úgy melegen van aki szereti hidegen fehéren feketén ahogy van ahogy volt melegen az a fehér folt feketén az a hideg elem van aki hagyja hogy legyen nem változtat rajta ezért mindig akarja nem engedi úgy engedi el van akinek kell s nem hagyja magát hogy valaki elkotorja a hevét a havát van kinek a szemérem feketén fehéren valami csúnya alak elkotor összehord hevet havat.

Rendszeres olvasók